Szeretethiány. egyszerű definiálható emberi "tulajdonság" . Talán nem is kellene róla beszélni. Csupán az ember szeret szeretni és szeretve lenni. Viszont amikor bele nyilal a felismerés, hogy szeretethiánya van, talán összeomlik. A kérdés, amit talán nem szeretünk hallani... Szeretet hiányod van? Igen. Az én szeretethiányom mérhetetlen nagy. Azt mondták az ölelésemen érezhető. Csupán egy ölelés elárulhat.. a hiányt próbáljuk persze pótólni, néha egy puszival,öleléssel, olyakor csókkal is. Az én szeretethiányom már már felemészt. Próbálkodom uralkodni rajta, de néha szükségem van a pótlásra. Egy érintés, vagy két kar összefonódása a hátam mögött, pótólhatatlan érzés.. nem minden esetben, de olyakor olyan erőt ad, amivel hetekig, hónapokig elélek. Az én szeretethiányomat ideiglenesen lehet pótólni, de teljes betöltése, jelnleg kudarcnak látszódhat bárki számára is. Azért megköszönöm annak, akik próbálkozik bármivel is, és ha úgy érzi, tölthet a lyukba egy kicsit is, megteszi. Köszönöm az ölelést, ami erőt ad. Köszönöm, annak aki velem van... Isteni színjáték.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://pinkcloud.blog.hu/api/trackback/id/tr702008342
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.